„Hangosan morgott” – Ezért lőtték le az állatkertből megszökött farkast

  • narancs.hu
  • 2015. november 2.

Kis-Magyarország

A lövést leadó igazgató hosszan írt döntése okáról, közben egy 1995-ös tragédiát is felidézett. Készültek altatólövedékkel is, csak az a kolléga messze járt. Kár.

Még pénteken érkezett a pécsi állatkertbe – két másik társával együtt – az az olasz farkas, amely szombaton – október 31-én, Farkas napján – előbb kiszökött, és akit vasárnap már maga az intézmény igazgatója lőtt le a Mecsekben.

Képünk illusztráció

Képünk illusztráció

Fotó: MTI

Az, hogy a kiszökött állatot egyből éles tölténnyel lőtték le, többek felháborodását is kiváltotta – így például az Állatmentő Ligáét –, és online petíciót is indítottak emiatt (ezt több mint ötezren írták alá eddig).

Így történt

Az állatkert álláspontja szerint ugyanakkor nem történt emberi mulasztás, amikor a farkas kiszökött. „Munkatársaink a nap 24 órájában szemmel tartották a farkasokat, rendellenességeket nem észleltek. Az egyik farkas a villanypásztorokat részben elszaggatva átmászott a kifutó 2,5 méter magas kerítésén és kijutott az állatkert területére. A gondozók azonnal értesítették a kollégákat a történtekről, s próbálták terelni az állatot. Néhány perc múlva a farkas az állatkert kerítésén is átjutva mégis a parkerdő területére lépett” – írta közleményében az állatkert igazgatója, Szatyor Miklós.

A farkas keresésére szombaton a katasztrófavédelem, a rendőrség és a helyi vadásztársaság munkatársai is nagy erőkkel vonultak ki a Mecsek déli oldalára. A kirándulást is megtiltották átmenetileg, igaz, ezt állítólag nem mindenki tartotta be. De innen már jöjjön az igazgató elbeszélésre arról, hogyan, hol és miért lőtte le a farkast a Tubestől nem messze! „Az állatot én vettem észre kollégámmal a lakott területtől mintegy 1,5 km-re, a Középdeindoli út és az Erdész utca vonalában. Megkértem a kollégámat, hogy telefonon értesítse a csapat többi tagját és tájékoztassa őket a farkas tartózkodási helyéről. Ezt követően néhány lépéssel közeledni próbáltam a farkas irányába, aki tőlünk mintegy 50-60 méterre tartózkodott. A közeledésre az állat fenyegető magatartást tanúsított, hangosan morgott, ezért nem közelítettünk tovább. A döntő pillanat akkor következett, amikor az állat az erdő felé elindult. Mivel az altatóeszközökkel rendelkező kollégák nem voltak a közelben, s nem értük el őket, az állat pedig nem is engedte, hogy megközelítsék, azonnal döntenem, mérlegelnem kellett. (…) figyelembe kellett venni a közeledő alkonyatot, a frekventált kirándulóterületet és a lakott övezet közelségét. Egész munkásságomat az állatok védelmére tettem fel, de ebben az esetben a között kellett döntenem, hogy megkockáztatom az állat szem elől tévesztését, ezzel bármekkora esélyt is hagyok neki emberek veszélyeztetésére vagy sem. Tudtam, ha csak egy kis esélyt is hagyok neki arra, hogy emberek kerüljenek veszélybe döntésem miatt, nem cselekszem jól. Ezért baleset- és életvédelmi okokból került sor a lőfegyver használatra, nem kockáztatva azt, hogy az állat újból szem elől tévedjen és esetlegesen valaki testi épségében kárt tegyen. (…) Egy állat védelme ugyanis csak addig tartható, amíg azzal emberek életét nem veszélyeztetjük. Én az emberi élet védelme mellett döntöttem” – számolt be az esetről az állatkertet 2006-tól vezető Szatyor Miklós, aki amúgy maga is szokott vadászni. Egy korábbi interjújában azt mondta: „a vadászat jól megfér az állatszeretettel. A vadászat ősi emberi ösztön, ugyanakkor része az állatgazdálkodásnak is. Másrészt híres vadászaink voltak a legnagyobb állatbarátok.”

Kísért a múlt

Az igazgató megemlít egy 1995-ös esetet is. Abban az évben is megszökött egy farkas a pécsi állatkertből, miután december 28-án kitört ketrecéből. (Az esetről itt olvashat bővebben.) Az állat végül négy gyermeket és két felnőttet támadott meg. Egy idős hölgy a helyszínen belehalt sérüléseibe. A farkas – a Dunántúli Napló tudósítása szerint – egy gyermekcsoportot vett üldözőbe, az egyik édesanya a kicsinyét mentette, ekkor marta meg az állat. Volt olyan gyermek, akin plasztikai műtétet hajtottak végre a támadás után. Nem vicc: az 1995-ös farkast Piroskának hívták.

Észak-Magyarországon állandó lakosok

Korábbi cikkeinkben beszámoltunk róla: mind a medvék, mind a farkasok állandó lakosok lettek az ország északi területén.

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.