„Hangosan morgott” – Ezért lőtték le az állatkertből megszökött farkast

  • narancs.hu
  • 2015. november 2.

Kis-Magyarország

A lövést leadó igazgató hosszan írt döntése okáról, közben egy 1995-ös tragédiát is felidézett. Készültek altatólövedékkel is, csak az a kolléga messze járt. Kár.

Még pénteken érkezett a pécsi állatkertbe – két másik társával együtt – az az olasz farkas, amely szombaton – október 31-én, Farkas napján – előbb kiszökött, és akit vasárnap már maga az intézmény igazgatója lőtt le a Mecsekben.

Képünk illusztráció

Képünk illusztráció

Fotó: MTI

Az, hogy a kiszökött állatot egyből éles tölténnyel lőtték le, többek felháborodását is kiváltotta – így például az Állatmentő Ligáét –, és online petíciót is indítottak emiatt (ezt több mint ötezren írták alá eddig).

Így történt

Az állatkert álláspontja szerint ugyanakkor nem történt emberi mulasztás, amikor a farkas kiszökött. „Munkatársaink a nap 24 órájában szemmel tartották a farkasokat, rendellenességeket nem észleltek. Az egyik farkas a villanypásztorokat részben elszaggatva átmászott a kifutó 2,5 méter magas kerítésén és kijutott az állatkert területére. A gondozók azonnal értesítették a kollégákat a történtekről, s próbálták terelni az állatot. Néhány perc múlva a farkas az állatkert kerítésén is átjutva mégis a parkerdő területére lépett” – írta közleményében az állatkert igazgatója, Szatyor Miklós.

A farkas keresésére szombaton a katasztrófavédelem, a rendőrség és a helyi vadásztársaság munkatársai is nagy erőkkel vonultak ki a Mecsek déli oldalára. A kirándulást is megtiltották átmenetileg, igaz, ezt állítólag nem mindenki tartotta be. De innen már jöjjön az igazgató elbeszélésre arról, hogyan, hol és miért lőtte le a farkast a Tubestől nem messze! „Az állatot én vettem észre kollégámmal a lakott területtől mintegy 1,5 km-re, a Középdeindoli út és az Erdész utca vonalában. Megkértem a kollégámat, hogy telefonon értesítse a csapat többi tagját és tájékoztassa őket a farkas tartózkodási helyéről. Ezt követően néhány lépéssel közeledni próbáltam a farkas irányába, aki tőlünk mintegy 50-60 méterre tartózkodott. A közeledésre az állat fenyegető magatartást tanúsított, hangosan morgott, ezért nem közelítettünk tovább. A döntő pillanat akkor következett, amikor az állat az erdő felé elindult. Mivel az altatóeszközökkel rendelkező kollégák nem voltak a közelben, s nem értük el őket, az állat pedig nem is engedte, hogy megközelítsék, azonnal döntenem, mérlegelnem kellett. (…) figyelembe kellett venni a közeledő alkonyatot, a frekventált kirándulóterületet és a lakott övezet közelségét. Egész munkásságomat az állatok védelmére tettem fel, de ebben az esetben a között kellett döntenem, hogy megkockáztatom az állat szem elől tévesztését, ezzel bármekkora esélyt is hagyok neki emberek veszélyeztetésére vagy sem. Tudtam, ha csak egy kis esélyt is hagyok neki arra, hogy emberek kerüljenek veszélybe döntésem miatt, nem cselekszem jól. Ezért baleset- és életvédelmi okokból került sor a lőfegyver használatra, nem kockáztatva azt, hogy az állat újból szem elől tévedjen és esetlegesen valaki testi épségében kárt tegyen. (…) Egy állat védelme ugyanis csak addig tartható, amíg azzal emberek életét nem veszélyeztetjük. Én az emberi élet védelme mellett döntöttem” – számolt be az esetről az állatkertet 2006-tól vezető Szatyor Miklós, aki amúgy maga is szokott vadászni. Egy korábbi interjújában azt mondta: „a vadászat jól megfér az állatszeretettel. A vadászat ősi emberi ösztön, ugyanakkor része az állatgazdálkodásnak is. Másrészt híres vadászaink voltak a legnagyobb állatbarátok.”

Kísért a múlt

Az igazgató megemlít egy 1995-ös esetet is. Abban az évben is megszökött egy farkas a pécsi állatkertből, miután december 28-án kitört ketrecéből. (Az esetről itt olvashat bővebben.) Az állat végül négy gyermeket és két felnőttet támadott meg. Egy idős hölgy a helyszínen belehalt sérüléseibe. A farkas – a Dunántúli Napló tudósítása szerint – egy gyermekcsoportot vett üldözőbe, az egyik édesanya a kicsinyét mentette, ekkor marta meg az állat. Volt olyan gyermek, akin plasztikai műtétet hajtottak végre a támadás után. Nem vicc: az 1995-ös farkast Piroskának hívták.

Észak-Magyarországon állandó lakosok

Korábbi cikkeinkben beszámoltunk róla: mind a medvék, mind a farkasok állandó lakosok lettek az ország északi területén.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.